Romániában költik a legkevesebbet az egészségügyre
Hosszabb távon sem várható, hogy 2-3 százalékos fölötti legyen a romániai gazdasági fejlődés. Többek között erre mutat rá az IMF országjelentése, amelyet kedd este tettek közzé. A dokumentum szerint, a válság előtti 5-6 százalékos gazdasági növekedés nem érhető el jelentősebb reformok nélkül.
Az IMF jelentése számol azzal a lehetőséggel, hogy az ÁFA egy százalékos növekedése 2 milliárd lejes plusz bevételt jelentene az államkassza számára, ami a GDP 0,3 százalékát teszi ki.
A jelentés ugyanakkor kitér arra is, hogy az állami vállalatok még mindig jelentős helyet foglalnak el az ország gazdasági térképén, hiszen 20-30 ezer személyt foglalkoztat a mintegy 1000 vállalat. A probléma forrása elsősorban az, hogy viszonylag kis profittal dolgoznak, míg a fizetések, más területekhez viszonyítva magasnak mondhatók. Az IMF szerint Romániát súlyosan befolyásolná egy esetleges eurózónán belüli válság, mivel a román bankok 80 százaléka külföldi kezekben van (38 százalék osztrák, 14 százalék pedig svájci tulajdonban van).
Románia, a lehetőségek országa?
Az IMF jelentése szerint, Románia, az adottságainak köszönhetően az Európai Unió legdinamikusabban fejlődő országa lehetne, azonban ehhez képest mind az oktatási, mind pedig az egészségügyi szolgáltatásai elmaradnak az uniós átlagtól.
Kiderül továbbá, hogy Romániában költik a legkevesebbet az egészségügyre, a GDP 5,6 százalékát (a 2010-es adatok szerint), míg az EU-s átlag 9 százalék. Összehasonlításképp, Bulgária is 7 százalékot fordít az egészségügyi ellátásra.
